Egyértelmű, hogy a bolgár naptár szerint ma nincs nap. Február 29. után volt egy 31. hétfő öt héttel ezelőtt, de az ugye nem a mai nap. Szóval nincs, és kész.

Menü-Húsvét

Jól elírogatok itt magamnak, a statisztikám erősen a 0 felé, illetve minden nap annyi. Már újrafűztem a kódot, ez sem segített, pedig én legalább másnaponta megnézem magam.

Szóval aki erre jár, az holnap és hétfőn a következőket kóstolhatja:

Cipóban sült csülök főtt tojással, újhagymával, retekkel
Galambgombás csirkemelltekercs
Majonézes almás céklasaláta
Borban pácolt savanyúkáposzta
Rukkolasaláta koktélparadicsommal
Snidlinges fűszeres túrókrém
Rákóczi túrós
Sajtos pogácsa

Ha kedvem lesz leírom a receptet. Most nincs.

Szatírnyúl

Kígyó

Kígyót nyelni biztosan kellemesebb lehet, helyette tegnap egy gusztustalan endoszkópos csövet nyeltem. Hibátlanul szép a bensőm, valamint nagyon fegyelmezett vagyok, ez a tegnapi eredmény.
Mellesleg egy szépen felnevelt, jól karbantartott, gyomrokra, belekre, zöldellő epére és egyéb belsőségekre panorámás hipochondria átadó. Jelige: "bélboholy"

Pácban

Nos azt látom itt a környzetemben, hogy az egész tél nem volt más, mint egy kiadós hormonpác, s az ízek most bontakoznak, kristályosodnak, olybá tűnik lassan összeérnek. Lányok, lányok...
(Persze, mert mindenről a kaja jut eszembe.)

Fázom

a gázos mára igérte, hogy jön. Hát nem.

Szeretemzene - Golden Gate Quartett

A hetvenes évek közepén Balatonról hazafelé stoppoltam egy fiúval, késő volt már, nem akartak megállni a kocsik. Végre egy osztrák rendszámú csoda fékezett mellettünk, ahogy kinyitottuk az ajtót, ez a zene ömlött ránk, beszippantott az üléssel együtt. Jellemzően az útra nem emlékszem, arra sem, honnan, milyen buliból jöttünk, milyen volt a kocsi, a sofőr. Csak ez a zene maradt, meg a fiútól egy emlék.

Részlet Danny Kaye 1948-as filmjéből (A Song Is Born).

És később:



A kvartettről

Lássuk, lássuk!

hogy is néz ki?

Csodálkozós babfőzelék

He-he, mert nem is bab, hanem összevissza minden, de magára vessen, aki szimpla babfőzeléket akar, amikor ez sokkal finomabb.

Mi más lehetne az alapja, mint egy kisebb füstölt csülök, de az jó húsos, valamint ennek is a fele, mert épp elég lesz.

Következő lépésként jól körülnézünk a spááájzban, hogy mi maradék hüvelyest nem talált még meg a moly, zsizsik vagy egyéb alattomos háziállatunk. Én a következőket találtam:
fehérbab
tarkabab
lencse
feles sárgaborsó
A mai lelet nem túl sokrétű, de ne aggódjunk feleslegesen, ennyiből is sikerült már. Bármi más jöhet bele, amit a menzán ki nem állhattunk. Mindenféle bab, borsó, lencseféle. Én szoktam vöröslencsét, adzuki babot is, ha van otthon.
A gersli (leánykori nevén árpagyöngy) ki nem maradhat.

Elővesszük a legnagyobb edényünket. A jól megmosott hozzávalókat összekeverjük pirospaprikával jóféle borsokkal, lehet fekete, fehér, zöld, rózsa valamint zúzott fokhagymával. (4-5 gerezd, vagy 6, de lehet több is)
Hogy miből mennyit? Nálam általában a fehérbab felé tolódik az arány, mert úgy szeretem, de kb egyenlő mennyiségben, leginkább a fellelt hozzávalók határozzák meg.
Borsból egy francia ötborsos keveréket használok, amiben koriander is van.
Beledugdossuk a közepes darabokra vágott csülkünket, de ez sem szentírás, lehet az a csülök akár liba is, tarja, oldalas vagy bármi más, amit szeretünk, csak legyen amúgy rendesen megfüstölve.
Most babérlevelet is kapott, majd valamikor kiszedem az egyik csodálkozás közben.
Ügyeljünk, hogy edényünk ne legyen tele a hozzávalókkal, mert akkor fogunk csak igazán csodálkozni.
Felöntjük vizzel, átkeverjük, be a sütőbe, először magas hőfokon beindítjuk a folyamatot, majd levesszük kb 160 fokra.
Az első csodálkozás rögtön az első rápillantás, ugyanis a forrás után gezemicénk duplájára dagad, mint gondoltuk volna. Ekkor még bízunk magunkban, illetve az edény nagyságában.
Utána sűrűbben csodálkozunk, mert hát a dagadás nem áll meg, öntünk vizet utána, csodálkozunk megint, majd ha jól kicsodálkoztuk magunkat, a kifutás előtt elővesszük a spájzból a következő legnagyobb edényünket és átcsodálkozzuk az anyag felét, (ha szerencsénk van, akkor mindkettő befér a sütőbe) megint felöntjük vízzel, felforraljuk, levesszük a hőfokot, és sütjük valameddig, de nem kevés ideig.
Ha ügyesek vagyunk, és több edényt nem kell beszuszakolnunk a sütőbe, akkor már csak azon csodálkozunk, hogy megint milyen hülyék voltunk, hogy ennyit kellett csodálkoznunk.

A recept olasz ötlet alapján saját kreáció. Egyszer kaptam Olaszországban élő ismerőseimtől egy keveréket, amiben nagyjából a fenti hozzávalók voltak, babok, lencsék és egyebek hihetetlen variációban, összekeverve a fűszerekkel.

Ami a végén kialakul, az valami főzelékféle, mert egyes összetevői szétfőnek és besűrítik, amik nem, azok pedig gusztusosan kandikálnak a füstölt hús mellett.
Bevált recept, sokszor főztem, keveset nem lehet belőle, mert minél többféle az összetevő, annál finomabb.
Több vendéget hívjunk, mint amennyit először gondolunk, azon viszont ne csodálkozzunk, hogy nemsokára főzhetünk megint.